Az LMP válaszolt: tíz éven belül már érdemes villamosvonalat építeni

A Kecskeméten.hu-n megjelent LMP-s sajtótájékoztató beszámolója kapcsán a hozzászólásokban több kérdés is konkrétabb számokat, adatokat "követelt". A választási kampány hivatalosan is elkezdődött, ezért nem mondunk nemet az olvasói akaratnak és Vágó Gábort a részletekről kérdezzük. Időközben megpróbáljuk felvenni a kapcsolatot a helyi képviselőjelöltekkel is, hogy részletesebb képet kaphassunk elképzeléseikről. Nem szeretnénk ugyanis abba a hibába esni, hogy egy-egy párt több megjelenési lehetőséget kap, mint a másik.

- Szánt szándékkal nem a villamossal kezdünk, de nem tagadhatjuk le, hogy arról is lesz szó az interjú során. Helyi védjegyrendszer. A mai világban, amikor lassan az Euró bevezetése előtt állunk, megszűntek a határok és mindenki úgy boldogul többnyire, ahogy tud - milyen alternatívát tud nyújtani egy ilyen védjegyrendszer?
- A helyi gazdaság erősítése azért fontos a globalizált világban, hogy kevésbé legyünk kiszolgáltatva a nemzetközi tőzsde indexek mozgásának. A helyi védjegyrendszer egy megfelelő eszköz a helyi kis- és középvállalkozások erősítésére. Fel kell állítani egy minőségbiztosítási rendszert, amely garantálja, hogy a "kecskeméti" cimkével ellátott termékek valóban helyiek és jó minőségűek legyenek. Ez bár némileg emeli a termékek árait, de a vásárlók biztosak lehetnek abban, hogy a kecskeméti gazdaságba forgatják vissza a pénzüket. Ezzel Kecskeméten teremtenek munkahelyeket, és közvetve erősítik a lokálpatrióta érzést is.

- A nap-, és a geotermikus erőmű is előkerült ötletként a sajtótájékoztatón. Szegedről tudjuk, hogy a napfény városa, Kecskeméten is süt annyit a nap, hogy realizálható haszon legyen egy ilyen erőműből?
- Azzal, hogy kiszárad a Homokhátság - mert kevesebbet esik az eső -, párhuzamosan növekszik a napsütéses órák száma is. Ez egy nagy volumenű beruházás lenne, ami nyilván csak hosszú távon realizálódik és térül meg.  Hangsúlyoznom kell, hogy mivel Kecskemét környéke az egyik legnagyobb vesztese a klímaváltozásnak, ezért példát kell mutatnunk a környezetbarát energiatermelés területén is. Az energiahatékonyság terén is fontos lépéseket kell tenni. Ha újraszigeteljük a panelházakat, azzal egyes számítások szerint 80%-os csökkenést érhetünk az energiafelhasználásban. Ezzel nemcsak munkát adunk a helyi építőipari vállalkozásoknak, de középtávon a gázszámla különbözetében is látványos eredményeket érhetünk el. Nem utolsó sorban a CO2 kibocsátásunk is radikálisan csökkenhet.

- A kerékpárosok most a KRESZ-ben is kiemelt szerepet kaptak, sőt a pártok
választási programjaiban is előkelő helyen szerepelnek. Mi újat tud mutatni
az LMP ebben a témában?
- Az eddigi pártok igazából csak szavakban tettek sokat a kerékpárosokért. Sajnos alig jut pénz a kerékpárutak építésére. A tervezéskor pedig látszik, hogy nem "kerékpáros fejjel" gondolkodnak. Például az Arany János utcai kerékpárút nem ad kiemelt biztonságot a bringásoknak, mert lépten-nyomon járókelőket kell kerülgetni, az Izsáki úti bringaút pedig használhatatlan. Az LMP átfogó közlekedés politikát hirdet, ahol a tervezési folyamatokba bevonják a bringás civileket is. Nézzük csak meg Hódmezővásárhelyt, ahol képesek voltak egy olyan kerékpáros útvonalhálózatot kialakítani, ami messze földön híres kerékpárbarát várossá tette Vásárhelyt.

- Temessük be a meglévő csatornáinkat? Akkor miért épültek?
- A homokhátsági vízrendszert teljesen újra kell gondolni. Amikor a most létező rendszert kiépítették, a vízelvezetés volt a fő cél. Jelenleg fontosabb a vízmegtartó funkció. Nem kell minden csatornát betemetni, de újra kell tervezni a vízelosztási rendszert, ökológusok bevonásával. A Duna- Tisza csatorna ötlete számos problémát vet fel, ezt a kérdést nem lehet lezártnak tekinteni. Ám ennek a gigaberuházásnak számos olyan ökológiai hatása volna, ami többet ártana, mint használna.

- Végül, a legforróbb téma, a villamos. Vannak számok, számítások? Kecskemét aktív és várhatóan a vonalakat használni kívánó lakosainak száma elég egy, esetleg két villamosvonal fenntartására? Látnak reális esélyt a megvalósításra a közeljövőben? Miért pont villamos - miért nem troli?
- Egy villamos vonal akkor térül meg, ha óránként 2-3000 ember használja. Ha egy villamos vonal létrehozásában gondolkodnunk, az kb. 15-20 milliárd forintba kerülne, ami 15-20 év alatt térülne meg. Azt kell eldönteni, hogy hol akar a város újabb központokat létrehozni. Ha tudás-alapú gazdaságot akarunk építeni, akkor a GAMF- Vasútpályaudvar vonal, ha egy ipari jelleget akar felvenni a város akkor a Mercedes gyár- Széchenyi város vonal lehet Kecskemét új közlekedési ütőere. Tíz éven belül lehet akkora forgalom az említett szakaszokon, hogy érdemes legyen beindítani a villamosjáratot. A villamos sokkal környezet barátabb megoldás, mint a troli. A trolinak kisebb az üzembiztonsága is, mint a villamosnak, ha olyan hosszú útvonalban gondolkodunk, mint a Mercedes gyár- Széchenyi vonal.

Képünk illusztráció