37 milliárd forintból gazdálkodik idén Kecskemét

Csütörtökön fogadta el a város közgyűlése az idei költségvetést, mely a csökkenő állami normatíva és a takarékosság jegyében fogant. Az eddigi évekhez hasonlóan, a kiadási és bevételi oldal egyensúlyban van, így idén sem kell hitel felvételéhez folyamodnia a városnak. „Amikor a költségvetést álltjuk össze, akkor a bevételeket, kiadásokat, vagyis a rendelkezésre álló pénzösszegeket tudjuk egyensúlyba hozni, ennek következtében az egyensúly jelen van ebben a költségvetésben és nem kell költségvetési hiánnyal számolni.”-mondta el Dr. Zombor Gábor Kecskemét Megyei Jogú Város polgármestere, majd kiemelte, hogy a költségvetés kiegyensúlyozott és hosszú távon is biztosítja a város fejlődését. Fontos momentum, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a kiadási és bevételi oldal egyensúlyban van, vagyis nem kell hitelt felvennie a városnak. Kiemelte azonban, hogy bár az önkormányzati feladatok nem csökkentek, az állami normatíva igen, ami jelentős terhet ró az önkormányzatra.

Erre reagálva Dr. Szécsi Gábor képviselő elmondta, a városnak felül kellene vizsgálnia, hogy melyek azok a nem kötelező vállalások, melyeket finanszíroz, mert szerinte Kecskemét ilyen szempontból sokszor túlvállalja magát és olyan ügyeket is támogat anyagilag, melyek nem tartoznak a kötelező feladatok közé. A vitát Dr. Zombor Gábor azzal zárta le, hogy egy város nem attól város, hogy csak a kötelezőket teljesíti, ez Kecskemétre mindig is jellemző volt és a jövőben is az lesz. Valamint, hogy a csökkenő állami támogatás miatt egyre nagyobb szükség van az önkormányzati jelenlétre. A táblázatból jól látszik, hogy míg 2007-ben a költségvetés 30%-a állami forrásból származott, addig idén ez a szám már csak 19%. A közel 4 és fél órás vita során szóba került, hogy a város még 2008-ban 7 milliárd forint értékben kötvényeket bocsátott ki. Többek szerint ezzel eladósodott a város, hiszen így több milliárdos adósságot halmozott fel. Erre a polgármester szerint azért volt nagy szükség, mert e nélkül a Mercedes projekt tárgyalásain olyan hátrányba került volna a város, ami azt eredményezte volna, hogy nem Kecskeméten épül meg a Mercedes gyár.  Ezzel egyetértett Dr. Brúszel László is, az MSZP frakcióvezetője.

„Látjuk azt, hogy 6 milliárdos az a hiány ami a költségvetésben működési és fejlesztési hiánykánt látunk, amit a pénzmaradvánnyal lefedezünk 2010-ben. Természetesen tudjuk, hogy ez nem úgy hiány, hogy 6 milliárd forint hiányzik”- mondta el Dr. Brúszel László, az MSZP frakcióvezetője, majd hozzátette, ez a 6 milliárd forintos hiány a Mercedes gyár beindulásával, legkésőbb 2014-re eltűnik majd, mivel a kötvények kamataiból tavaly több mint 800 millió forintos bevételt realizált a város.

Alapvetően elmondható, hogy mindenre kicsit kevesebb jut, mint tavaly. Sportra idén 800 millió forintot költ a város. Ez kevesebb, mint az előző évben, ráadásul Marton Zoltán az Ifjúsági és Sportbizottság elnöke szerint ez az összeg aránytalanul oszlik meg a városban működő közel 100 sportegyesület között. Ugyanis a 100-ból 10 egyesület kapja  a támogatás legnagyobb részét. A KTE Labdarúgó Kft. 50 milliót kap a várostól. A költségvetés nagy vesztesei viszont idén is ugyanazok, mint tavaly, mivel az állam egyre kevesebb normatívát biztosít a fenntartásukra.

„A jelenlegi és az elmúlt évek költségvetésének még mindig a legnagyobb áldozatai az oktatási és egészségügyi intézmények. Ha megnézzük a működési és dologi kiadási oldalt, láthatjuk, hogy évek óta csökkentenünk kell a rájuk fordítható összeget.”- mondta el Szemereyné Pataki Klaudia alpolgármester

Ebben az évben oktatási feladatokra 240 millió forintot biztosít a város. Az intézmények világítás és fűtéskorszerűsítésére pedig 217 milliót. A városi tömegközlekedést 260 millió forinttal támogatja az önkormányzat, de közel ugyanennyi jut parkfenntartásra, valamint hó eltakarításra és síkosság mentesítésre is. Szociális juttatásokra valamivel kevesebb, mint 1.5 milliárd forint jut. Ebben az évben az elhúzódó gazdasági válság miatt számolni kell a munkanélküliség növekedésével is. 1.8 milliárd forintot szán a város közművesítésre illetve 2.5 milliárd forintot a hivatal és a területi igazgatási tevékenység működtetésére. A költségvetés néhány tétel esetében növelni tudta a bevételeket. Ilyen a különböző engedélyezési eljárásokból származó bevétel, ami 138%-al több lesz, mint tavaly. Helyi adókból 6.5 milliárd forint bevétele származik a városnak, ennek legnagyobb tétele az idén az 1.7%-ra csökkentett iparűzési adó, mely 5.5 milliárd forintos bevételt jelent. A közel 4 és fél órás vita végén, 21 igen, 5 nem és 5 tartózkodás ellenében elfogadta a közgyűlés Kecskemét Megyei Jogú Város 2010-es költségvetését.

Forrás: KTV