Főtéri ötletpályázat I. rész

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. június 22-én pályázatot hirdetett „Kecskemét Főtér és környezete építészeti-megújítása ötletpályázat” címen. Az alábbi írással egy sorozat veszi kezdetét, melyben sorra vesszük a pályázat lefolyásának állomásait, kitérünk az előzményekre és a pályaművek bemutatására is sor kerül. A Bíráló Bizottság értékelésének bemutatása mellett a díjazott pályamunkákat górcső alá vesszük és megvizsgáljuk egy átlagos kecskeméti lakos szemével, megtisztítva a bírálatokat a szakmai kifejezésektől, lefordítva közérthető nyelvre.

Az első részben a Főtér történeti, organikus kialakulásáról, valamint a 20. századi városrekonstrukciós munkálatok hatásáról lesz szó. A Kecskemét Főterekén említett térkapcsolatot három szervesen összetartozó tér alkotja: Kossuth, Széchenyi és Szabadság tér. Létrejöttük a város több évszázados organikus fejlődésének köszönhető, köszönhetően annak, hogy a 19. századig nem volt komolyabb városrendezési erő, ami gátat szabott volna a fejlődés irányának. A városközpont rendszertelen kialakulásának leírásától eltekintenék, mivel a Főtér formálódásának izgalmas kora ezután következett. A város életében Lestár Péter és Kada Elek polgármestersége hozott nagy változást. E két városvezető alkotói szenvedélye hozta létre a ma ismert városközpontot. Ők ketten egymást követve 1880-1896 és 1897-1913 között irányították a város fejlődését. Ráébredtek, hogy a város felemelkedése érdekében nagy változásokra van szükség. Idejében felismerték, hogy Kecskemét helyzetéből adódóan a város gazdaságát szőlő- és gyümölcstermesztésre kell alapozni, illetve ezek árusításával, szállításával lehet fellendíteni a várost.

Az imént említett tevékenységhez azonban piactérre volt szükség. A sűrűn beépített városközpontban azonban nem volt erre elegendő hely, ami nagy településrendezési feladat elé állította a városatyákat. 1893-ban szanálással, bontásokkal sikerült létrehozni azt a városi teret, amely megfelelő méretűnek tűnt a vásárok lebonyolítására, valamint kielégítette a reprezentatív igényeket is.

A következő évtizedekben is formálódott a Főtér, de komolyabb változásokat csak a 60-as és 70-es évek városrekonstrukciói hoztak. A gyarapodó városi lakosság elhelyezésére megindult az iparosított lakásépítés, hiszen a megyeszékhelyi titulust kapott város lakossága ötven év alatt közel megduplázódott. A megyeszékhelyi státussal járó megnövekedett adminisztrációs feladatok ellátását is biztosítani kellett, bővíteni kellett a közintézmény hálózatot. Az intézményeket nyilvánvalóan a városközpontban kellett elhelyezni, azonban a zsúfolt központban helyhiány miatt erre nem volt lehetőség, ezért a városközpont nyugati irányú bővítése mellett döntöttek a város vezetői. A sokat vitatott bővítés eredménye a volt Megyei Tanács és a Pártház, az Erdei Ferenc Művelődési Központ épülete, a Deák Ferenc tér, és folytatása a Petőfi Sándor utca. A mezővárosi karaktertől idegen beépítés tagadhatatlanul elüt a tradicionális építészeti jellegtől, de mára már beilleszkedtek a város életébe. Sok kritika érte a Deák Ferenc tér kiszabályozását, de nemcsak a tömeges szanálás és építészeti megjelenése okán. Bírálói szerint nem tudja maradéktalanul betölteni szerepét, nem szerves része a Főtér kapcsolatrendszerének, mivel csak a Városháza és a Nagytemplom közötti keskeny folyosó biztosítja az összeköttetést a Főtérrel. Igaz ugyan, hogy a bővítés kapcsolódása nem teljesen megoldott, ennek ellenére nyugodtan állíthatjuk, hogy a Főtér tágabb értelemben vett folytatása.

Az 1977-es rekonstrukciós munkák *

A Főtér fejlődésének fontos állomásához érkezett 1976-ban a közlekedés gyökeres átalakításakor. A Főtéren áthaladó 44-es és 52-es főutak, valamint az ide beérkező 26 utca gépjárműforgalmának elterelése, és a kiskörút kiépülése tette lehetővé, hogy gyalogosforgalomra épülő városközpont alakulhasson ki, reprezentatív teret biztosítva a városnak.

Ezt követően egészen napjainkig csak kisebb beavatkozások történtek, mint például a burkolatok cseréje, szökőkút építése, de mindezek nem befolyásolták a tér szerkezetét. Fontos megemlíteni a Főtér elhanyagolt részének rekonstrukcióját; az elmúlt évben a volt szovjet emlékmű helye Farkas Gábor tervei alapján újult meg.

A város nem elégedett meg az eddigi eredményekkel, Lestár Péter és Kada Elek örökségét életben tartva a jövőbe tekint. Az ötletpályázat kiírása városatyáink szellemi örökségének továbbélését tükrözi: kreatív, alkotói szenvedéllyel gyarapítani a várost.
A következő részben magáról az ötletpályázatról írunk, kifejtve a pályázat kiírásának körülményeit, okait.

* A kép Bács - Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárának tulajdona, publikálásához engedélyt kaptunk.

Karácsonyi Gábor