Miniszteri dicséretet kapott Szabó Csaba, a HELPI intézményvezetője

Dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter a Gyermeki Jogok Világnapja alkalmából 2011. november 22-én szakmai elismeréseket adományozott. Az ifjúságsegítő új módszerek kidolgozása, bevezetése, az ifjúsági szakemberek módszertani támogatása területén kifejtett kiváló szakmai munkája elismeréséül "Miniszteri Dicséret” elismerésben részesült Szabó Csaba. 1993 óta munkatársa, 1995 óta pedig vezetője a HELPI Kecskeméti Ifjúsági Információs Irodának.

Ezek az elismerések visszaigazolásokat jelentenek, hiszen munkájuk nem csak saját, hanem gyermekek és fiatalok életét is boldogabbá tették - fogalmazott Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter a Gyermekjogok Világnapja alkalmából rendezett ünnepségen, ahol Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkárral közösen adtak át kitüntetéseket. Az állam kötelessége pedig - folytatta -, hogy minden segítséget megadjon a gyermekek testi-lelki jólétének biztosítására. Ugyanakkor az állami és önkormányzati rendszer, minden jó szándék ellenére sem képes a teljes védelem biztosítására - tette hozzá a miniszter. A kitüntetettekhez fordulva a nemzeti erőforrás miniszter úgy fogalmazott: „a segítő, oktató tevékenység nem mindig hoz gyors sikereket, ugyanakkor az idő, a befektetett munka, a bizalom és a szeretet meghozza gyümölcsét.”

Az elismerés kapcsán kérdeztük Szabó Csabát

A díjazottak között, középen Szabó Csaba

- Kérem, mutatkozzon be pár mondatban az olvasók számára!
- Ifjúságsegítő – nonprofit menedzser vagyok, két, az általam vezetett intézmény célcsoportjába tartozó fiatal kamasz édesapja. A segítő munka mellett többnyire rajzolok és borozgatva beszélgetős társaságokba járok. Szeretek tangózni is, de nem tudok!

- Mióta dolgozik Kecskeméten, a HELPI kötelékein belül?
- 1993-tól vagyok az iroda munkatársa, 1995-től pedig a vezetője.

- A HELPI célja segítséget nyújtani a fiataloknak a mindennapi életük során felmerülő problémáik megoldásában, információs igényeik kielégítésében. Mit tapasztal, melyek a mai fiatalság örömei, problémai, amelyekkel megfordulnak önöknél?
- A mai fiatalság örömei és problémái ugyanazok, mint a mieink (felnőttebbeké) csak ők sokkal intenzívebben élik meg ezeket. Jóval érzékenyebbek az igazságtalanságokra, a társadalmi problémákra és a globális kihívásokra. Épp most zárult a kecskeméti önkormányzat ifjúságkutatási programja, amely például arra is rámutatott, mennyire fontos számukra a környezetvédelem vagy az esélyegyenlőség. Sokan nem is gondolják, hogy a mai srácok mennyire összetetten, újszerűen képesek szemlélni a világot. A legtöbben csak a problémákat látják velük kapcsolatban, pedig remek erőforrásai lehetnek a társadalomnak – ha használnánk őket! Érdemes lenne sokkal több energiát fektetni "kiaknázásukba", és valódi teret engedni törekvéseiknek, minél inkább segíteni kibontakozásukat, hogy megtalálhassák helyüket a társadalomban, és hasznos, önmagukért felelősséget vállalni képes polgárokká válhassanak. Az a tapasztalat, hogy azokban az országokban, ahol erre komoly figyelmet fordítanak, lényegesen jobb esély van a társadalmi megbékélésre és a gazdasági növekedésre is!

- A 12-28 éves korosztály fordul meg nagyrészt önöknél, amely igen széles skála. Mindenkinek tudnak segíteni?
- Szolgáltatásaink gerincét a 16-22 éves fiatalok veszik igénybe, de valóban, például a HELPI közösségi szolgáltatásait a széchenyivárosi ELEVEN Ifjúsági Közösségi Térben, már egészen fiatalon ki lehet próbálni. Itt többnyire a szabadidő hasznos eltöltéséhez kínálunk programokat. A korosztály másik végén álló fiatal felnőtteket inkább életvitelükhöz kapcsolódó ügyeik intézésében segítjük, de mivel az EU 30 éves korig biztosít ifjúsági csereprogramokban, önkéntes, külföldi tapasztalatszerző utakban részvételi lehetőséget, így sokukat még ezek kapcsán is támogatunk, segítünk.

- Az intézmény 1989-es alapítását követően 1990 májusától kezdte meg nyilvános működését. 1995 októberéig Kecskemét belvárosában, majd ifjúságpolitikai okok miatt a település legnagyobb városrészébe, a 35000 fős lélekszámú széchenyivárosi lakótelepre költözött. Milyen kihívásokkal kellett régen és milyenekkel kell ma megbirkózniuk?
- A legnagyobb kihívást talán az okozza – a mai napig -, hogy ez az intézményi modell jellemzően egyéneknek, „irodás-ügyintézős” szolgáltatásokra lett kitalálva szerte Európában, mára azonban sokkal inkább közösségi igények merülnek fel a működés kapcsán. Amikor - a  rendszerváltozással egy időben – megjelent ez a szolgáltatás Magyarországon, óriási hiátus volt az információkban. Ma már ez szinte elképzelhetetlen, de addig nem volt olyan szolgáltató, ahol koncentráltan, az élet valamennyi területére vonatkozóan, egy helyen lehetett volna információkhoz jutni. Például továbbtanulásról, kulturális és szabadidős programokról, munkalehetőségekről, külföldi ösztöndíjakról, szociális támogatásokról, olcsó szálláshelyekről. Messze volt még az internet, a különféle információkat telefonon gyűjtöttük, dossziéban tároltuk. Nálunk jelentek meg a diákmunka- és albérlet közvetítők csírái, hozzánk fordultak a fiatalok az országos fesztiválokról, koncertekről érdeklődni, és mi már akkor aktív, szinte napi kapcsolatban álltunk nem csak a hazai hasonló szolgáltatókkal, de európai partnerszervezetekkel is, így nagyon könnyen be tudtuk kötni a látogató fiatalokat az európai vérkeringésbe is. Egészen az ezredfordulóig ez az információs jelleg dominált, de az internet térhódításával egyre inkább a tanácsadás és a személyes segítségnyújtás kezdett előtérbe kerülni. Közben 1995-ben ifjúságpolitikai okokból átkerültünk az akkor még városrészi rehabilitáció előtt álló Széchenyivárosba, és durván szembesültünk a kallódó, csellengő fiatalok problematikájával. Ők céltalanul, nem konkrét segítséget kérve özönlötték el irodánkat. Rengeteg újszerű programot találtunk ki, adaptáltunk máshonnan annak érdekében, hogy csökkentsük ezeknek a fiataloknak a veszélyeztetettségét, próbáljuk integrálni őket a helyi társadalomba. Mégis, közel 11 évnek kellett eltelnie, mire egy méretében és lehetőségeiben is alkalmas közösségi teret sikerült létrehoznunk velük/számukra. Ez lett 2005-ben az ELEVEN, és még öt év közös fejlesztést tettünk bele partnereinkkel, plusz a használó srácokkal, hogy mára egy meghatározó, és az országos, sőt a nemzetközi ifjúsági munkában is modell értékű szolgáltatási rendszer segíthesse a kecskeméti fiatalokat.

- A díjat az ifjúságsegítő új módszerek kidolgozása, bevezetése, az ifjúsági szakemberek módszertani támogatása területén kifejtett kiváló szakmai munkája elismeréséül kapta. Mit jelent ez pontosan?
- A HELPI és az ELEVEN az utóbbi években sorra kapta az országos szakmai elismeréseket. Többnyire azért, mert a felmerülő újabb és újabb igényekre, feltárt szükségletekre olyan újszerű szolgáltatásokkal igyekeztünk válaszolni, melyek saját fejlesztésűek, vagy Magyarországon eddig ki nem próbáltak. Az elsők között voltunk akik alacsonyküszöbű szolgáltatást nyújtottak fiataloknak, akik a nyitott ifjúsági munka eszközrendszerével szerveztük meg közösségi terünket, akik tanköri szolgáltatást szerveztek a tanulási nehézségekkel, iskolai beilleszkedési zavarokkal küszködő problémás fiataloknak. Új elemekkel fejlesztettük a felkereső ifjúsági munka és az ifjúsági bűnmegelőzés eszköztárát, ÉLET Útmutató címmel ingyenes kézikönyvet adtunk ki az önálló életüket kezdő fiatalok számára... hogy csak a leginkább elismert programjainkat emeljem ki. Valamennyi fejlesztésünket a kapott önkormányzati költségvetés mellett, pályázati támogatásokból finanszíroztuk, jelentős forrásokat és innovációt hozva a helyi ifjúságsegítés területére.

- Mennyire egyedi, vagy mennyire elterjedt az országban a kecskemétihez hasonló ifjúságsegítő szolgálat?
- Egyre elterjedtebb az ifjúságsegítés Magyarországon, több mint 10 éve már szakmai segítséget is kapnak ezek a szolgáltatások a MOBILITÁS Országos Ifjúsági Szolgálattól. Az jól látszik, hogy a szolgáltatások rugalmasan igazodnak a fiatalok változó igényeihez, a korábbi ifjúsági információs irodák például alapelveiket és tevékenységeiket megtartva szélesebb szolgáltatási palettát kialakítva ifjúsági központokká vagy fejlesztési műhelyekké alakulnak át! Közben megjelent az ágazati szakemberképzés is, itt helyben is, a Kecskeméti Főiskola immáron hatodik éve 20-25 fő felkészített ifjúságsegítőt ad a területnek. A HELPI valamennyi munkatársa részt vesz a szakemberképzésben, de módszertani központként segítjük más ifjúsági szolgáltatások kialakítását, szakmai működését is!

- Mire a legbüszkébb az életében?
- Jelen élethelyzetemben találkozik apaságom és szakmai érdeklődési területem és minden elfogultságot félretéve, objektív szakmai-módszertani szemmel tekintve is büszke lehetek a srácaimra! Igazából a legbüszkébb! Sokat tanulok tőlük, szóval köszönet Szeszi és Petii! (ez direkt két i)

- Ha jól tudjuk, a Kecskeméti Ifjúsági Kerekasztal is díjat vehet át, akikkel szorosan együttműködnek...
- Az idei ifjúsági díjkiosztó szezonban külön öröm számomra, hogy november 26-án a Kecskeméti Ifjúsági Kerekasztal is országos díjat vehet át a MOBILITÁS-tól, mint a dél-alföldi régióban működő ifjúsági MINTAPROJEKT! A Kerekasztal a városi ifjúsági párbeszédrendszer fontos eleme, már harmadik éve dolgozunk együtt, elsősorban a Kecskemét MJV Ifjúsági Cselekvési Tervében meghatározott programok megvalósításán. De ez már egy másik történet, mondja csak el Molnár Ilona, a szervezet soros elnöke! :)

Köszönjük az interjút!