Kecskemét az Európai Unió és a Lisszaboni szerződés szemszögéből

Az Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodája fél napos szemináriumot szervezett az elmúlt héten pénteken Kecskeméten, újságírók számára. Az esemény főbb témája az új Európai Parlament bemutatása és az azzal kapcsolatos aktualitások voltak, továbbá bemutatták a legfontosabb dél-alföldi régiót érintő, most zajló Európai Uniós nagyberuházásokat és pályázati lehetőségeket.

A szemináriumot az Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodájának sajtó attaséja nyitotta meg, majd dr. Kósa Ádám európai parlamenti képviselő tartott előadást az Európai Parlament munkájáról, valamint a Lisszaboni Szerződésről. Ezt követően Széll Péter, a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács titkárságvezetője beszélt a régiós nagyberuházásokról, azok hatásáról a régió gazdaságára. Ezen előadásokat dr. Urkuti György, a Világgazdaság újságírójának prezentációja követte, aki ismertette az Európai Parlamenttel kapcsolatos aktualitásokat, érdekességeket, törekvéseket.

Dr. Kósa Ádám A FIDESZ MPP európai parlamenti képviselője, halláskárosultként leginkább a fogyatékossággal élők jogaiért küzd a parlamentben. Előadásában elmondta, hogy az EU-ban közel 40%-os a fogyatékosok foglalkoztatása, míg ez Magyarországon 9%, ennek kapcsán elmondta azt is, hogy sajnos ma hazánkban a fogyatékkal élők munkahelyi elhelyezkedése igen nehézkes és ezt a folyamatot az állam sem támogatja kellőképp, holott az egyszeri munkahely teremtési támogatás kifizetése jobban megérné az államnak, hiszen utána a fogyatékkal élő dolgozni tud, megtermeli a nyugdíját és más egyéb járulékokat is fizet - míg ellenkező esetben az államnak kell különböző segélyek formájában neki pénzt adnia. Tapasztalatai szerint az Európai Parlamentben az esélyegyenlőség megteremtése természetes, míg ez nálunk nem magától értetődő. Kitért arra is, hogy a vasútvonal bezárások teljesen idegenek az európai normák szerint, hiszen ezek a vonalak stratégiai fontosságúak, ezeket nem felszámolni, hanem megőrizni, fejleszteni, vonzóvá kellene tenni. Bemutatta egy európai képviselő napi programját is: plenáris ülések, képviselő testületi ülések, valamint a választott körzetben (ő Bács-Kiskun megyét választotta, főként az épülő Mercedes gyár kapcsán: szeretné elérni, hogy az itt dolgozók között fogyatékkal élők is legyenek) fogadóórák tartása tartozik ide. Egy iroda, valamint 2+1 asszisztens foglalkoztatása válik még lehetségessé számára.

Széll Péter előadásában rámutatott a jelenleg futó beruházásokra. Ezek közül néhány kecskeméti vonatkozás: a Bács-Kiskun megyei Kórház 11,5 mrd Ft-ot, a Rákóczi út és vasútkert revitalizációjának 2278,4 m Ft összköltségéből 1618,83 m Ft-ot támogatásként az EU.
Kérdésként felmerült, hogy a nagy fürdőfejlesztések kapcsán a megnövekvő belépőjegy árak megfizethetetlenek lesznek bizonyos csoportok számára - mi lesz ezekkel a kikapcsolódni vágyó, ámde szűkösebb pénztárcával rendelkező emberekkel? Erre válaszként elmondta, hogy egyrészt a nagy, már meglévő gyógyfürdők fejlesztésére már nem lesz több pályázat a közeljövőben, inkább a kis beruházást igénylő (pl. forgatórendszer, vízcserélő rendszer cserére vonatkozó) pályázatok lesznek kiírva. Ismertette azt is, hogy a beruházó felelőssége optimális árat szabni.
A kerékpárút beruházások kapcsán megkérdeztük azt is, hogy milyen kontroll van ezek felett? Több fórumon is hallani, hogy egy-egy új kerékpárút veszélyes, nem jó útvonalon megy, ... Válaszként Széll Péter elmondta, hogy a Tanács elvárja, hogy a civil és szakmai fórumok véleményezzék a pályázatokat, az NFÜ honlapján ellenőrizzék a kiírásokat és természetesen van lehetőség a véleményt elküldeni is (amelyet figyelembe szoktak venni).
A pályázatok kapcsán külön kiemelte, hogy nem a pályázat megjelenésekor kell elkezdeni tervezgetni, hanem már jóval előtte, hiszen a pályázatok rövid benyújtási határideje sokszor nem elegendő a teljes terv kidolgozására.

Végül Dr. Urkuti György az Európai Parlament döntéseiről beszélt. A Lisszaboni Szerződés kapcsán megemlítette, hogy ez egy igen fontos döntés, amely 8 év alatt készült el. Jogi személlyé válik az EU, 1 millió aláírás esetén a parlament foglalkozik az adott témával, a tagállamok között kötelező szolidaritás (pl. terrorakció esetén), a klímaváltozás elleni küzdelem is bekerült többek között a szerződésbe. Ezek után ismertette az új EU-s csúcsposztok személyeit. Végezetül felvillantott pár érdekességet is: az internethasználat alapvető emberi jog lesz (amely természetesen korlátozható), autógumik környezetvédelmi besorolása válik kötelezővé, kártérítést kell fizetni a csődbe ment légitársaságok utasainak, importáruk kötelező megjelölése (Made in ...), 2 fok alatt tartani a globális felmelegedést, legalább 40% emissziócsökkentés 2020-ra a fejlett államoktól. A jövőre vonatkozó tervek között említette a régiós alapú támogatási rendszer megszűntét, amelyet egy országos rendszer váltanának fel. Elmondta azt is, hogy ez csak terv, valószínűleg nem fog megvalósulni a közeljövőben.

Kecskeméten.hu képgaléria: