Átadták a trianoni emlékművet

A mai napon adták át a trianoni emlékművet Kecskeméten. A megemlékezésen több ezren vettek részt: a város lakosai mellett köszöntőt, megemlékező beszédet mondott Szőcs Géza író, költő, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Dr. Békés József történész, tanár, Dr. Zombor Gábor, Kecskemét Megyei Jogú Város polgármestere.

"Ez a közös szent ügy, a nemzeti összetartozás ügye, mindnyájunk számára olyan pozitív jövőképet ad, amely meg tudja valósítani és elősegíteni azt az együttműködést, amely ennek az országnak a talpra állításához szükséges" modnta dr. Zombor Gábor. „Csak bot és vászon, de nem bot és vászon, hanem zászló!” - emelte ki Szőcs Géza. "Nemzetté tesz bennünket az az érzés, amely abból a meggyőződésből fakad, hogy a Trianoni békediktátumot tényként ugyan elfogadjuk, de igazságtalan, ránk erőszakolt, erődemonstrációként érzelmileg soha nem tudjuk elfogadni" – ezt pedig Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke mondta el avató beszédében.

Az emlékművet Farkas László prelátus, érseki helynök, Varga Nándor, a Kecskeméti Református Egyházközség elnöklelkésze, Kis János, a Kecskeméti Evangélikus Egyházközség lelkésze áldotta meg, majd felvonták a nemzetiszínű lobogót.

Az ünnepségen a kecskeméti Kodály Iskola Aurin Leánykara (vezényel: Durányik László), valamint Fazakas Géza, a kecskeméti Katona József Színház művésze működött közre.

„Magyarország ugye mindig is a nyugat és a kelet közé befeszült, mert más kultúra, más politika és nyugatról is, keletről is tépázták a magyarokat a történelem során. És valahol ezt a kifeszítettséget szimbolizálja a  két zászlórúd” - mondta el még korábban Katkics Tamás, építészmérnök. Az emlékmű egésze egyébként süttői mészkőből készült el, majdnem 30 millió forintból.

A Városháza mellett, a Lestár Péter téren, városunk híres polgármesterének (1880. október 28-án választották polgármesterré. 61 éves volt ekkor, tele elképzeléssel, energiával. 16 évig állt a város élén) szobra helyén épült a jelenlegi emlémű. Az országzászló felállításának terve régóta napirenden volt. Kecskemét városa korábban, 1940-ben már írt ki pályázatot hősi emlékmű és országzászló elhelyezésére a Főtéren, amely azonban nem valósult meg. A magyar identitást és összetartozást jelképező országzászlók a Trianoni békediktátum utáni években, majd az 1990-es rendszerváltozást követően országszerte sorra kerültek felállításra - ennek folytán szeretnék, hogy Kecskeméten is legyen helye a zászlónak.

A zászló elhelyezésére vonatkozóan a kezdeményezők három helyszínre tettek javaslatot: a Deák Ferenc téren az úgynevezett Három-tavasz emlékmű helyén, a Deák Ferenc téren a középső gyalogos sétányon, vagy az Árpád – városban a Tóth László sétány mentén, a közpark területén. A javasolt helyszíneken – a környezeti adottságok alapján – Országzászló elhelyezését a Városrendezési és Városüzemeltetési Bizottság nem javasolta, helyette a Főtéren a „0 km kő” környezetét ajánlották, ahol a Tourinform iroda bejárata előtti díszkert sarkában kerülne felállításra maga az Országzászló. Végül a Lestár tér mellett döntött a Közgyűlés.

Kecskeméten.hu galéria (teljes képernyőn):

Székely György fotói (teljes képernyőn):

A trianoni békeszerződés

A trianoni békeszerződés az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések  rendszerének részeként, a háborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia [2]és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait. (Ausztria határairól emellett a Saint Germain-i békeszerződés is rendelkezik.)

A trianoni békét az 1920 tavaszán kinevezett Simonyi-Semadam Sándor kormányának két politikailag súlytalan tagja írta alá, s a kormány hamarosan lemondott.

Forrás: Wikipédia

Trianoni emlékmű