Országzászló a főtéren, új városnevek a 0km kövön?

Több kecskeméti egyesület országzászló felállítását kezdeményezte Kecskeméten. Kecskemét városa korábban, 1940-ben már írt ki pályázatot hősi emlékmű és országzászló elhelyezésére a Főtéren, amely azonban nem valósult meg. A magyar identitást és összetartozást jelképező országzászlók a Trianoni békediktátum utáni években, majd az 1990-es rendszerváltozást követően országszerte sorra kerültek felállításra - ennek folytán szeretnék, hogy Kecskeméten is legyen helye a zászlónak.

A zászló felállítását a Honvéd Hagyományőrző Egyesület, a Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon, a Kecskeméti Református Egyházközség, a Bács-Kiskun Megyei Történelmi Igazságtétel Bizottság, a Kecskeméti Lokálpatrióták Egyesülete, a Porta Közhasznú Egyesület, valamint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kezdeményezte.

A zászló elhelyezésére vonatkozóan a kezdeményezők három helyszínre tettek javaslatot: a Deák Ferenc téren az úgynevezett Három-tavasz emlékmű helyén, a Deák Ferenc téren a középső gyalogos sétányon, vagy az Árpád – városban a Tóth László sétány mentén, a közpark területén. A javasolt helyszíneken – a környezeti adottságok alapján – Országzászló elhelyezését a Városrendezési és Városüzemeltetési Bizottság nem javasolta, helyette a Főtéren a „0 km kő” környezetét ajánlották, ahol a Tourinform iroda bejárata előtti díszkert sarkában kerülne felállításra maga az Országzászló. Az Országzászló, mint műalkotás a szomszédos „0 km kő”-vel szerves egységet képezve kerülhet elhelyezésre.

A köztéri műalkotáson azonban a Bács-Kiskun megyei városcímerek helyett a történelmi országrészekre eső testvér- illetve partnervárosaink (Galánta, Beregszász, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Újvidék) címerei kerülnek elhelyezésre.

Tervezett helyszínek

Ezzel párhuzamosan a 0 km kövön jelenleg feltüntetett városneveken is változtatnának

A „0 km kő” körül a jelenleg feltüntetett településnevek helyett, a teljes történelmi országterület városainak kiemelkedő történelmi, kulturális és egyházi helyszíneinek nevei kerülnének megjelölésre. Ezzel a magyar történelmi emlékezet és földrajzi tájékozódás egyedülálló, kiemelkedően információ gazdag pontjává válik városunk főtere, miközben az „iránydomb” eredeti funkciója megőrzésre kerülne. - Kérdés persze, hogy ez az elképzelés mennyire segíti a szomszédos országokkal való kapcsolatok ápolását, gondoljunk csak a Csiperóra, vagy más nemzetközi programra; vagy hogy ilyenre kell-e egyáltalán figyelnünk egy ilyen projekt kapcsán?

Az Országzászló elhelyezésére, a „0 km kő” feliratainak és bronz domborműveinek, illetve magának a műalkotás egészének formai kialakítására vonatkozó építési engedélyezési tervet a „0 km kő”  alkotói, Farkas Gábor építészmérnök és Pálffy Gusztáv szobrászművész készítenék.

A trianoni szerződés 90. évfordulójára 2010. június 4-én emlékezünk. A 90 évvel ezelőtti nemzeti tragédia feldolgozását segítheti és a méltó emlékezést szolgálhatja egy, a korábbiakhoz képest új üzenetet hordozó Országzászló felállítása. -  írta Falu György, a Városrendezési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke.

A témára még visszatérünk.