Október 23-i műsor és emlékezés Kecskeméten

Kecskeméten rendben, mindenféle rendbontás nélkül zajlott az október 23-i megemlékezés. A Szabadság téri '56-os emlékmű mellett felállított színpadon a Bólyai János Gimnázium diákjai által prezentált színvonalas műsort láthatta és hallgathatta meg az ezres nagyságrendben megjelent népes közönség.

A műsort követően Dr. Zombor Gábor, Kecskemét polgármestere mondott beszédet, amelyben kifejtette: Nem becsüljük meg kellőképp az ünnepeinket, magyarságunkat. A külföldiek számára a magyar forradalom egyet jelent a bátorsággal, a tisztelettel, azzal, hogy egy maroknyi nép felkelt, hogy megakadályozza, feltartóztassa a kommunista rendszer tovább terjedését. Mi magyarok, viszont nem nézünk mindig kellő tisztelettel az eseményekre, - ebben van hova javulnunk. Elmondta azt is, hogy a csütörtöki parlamenti megemlékezés után, amikor is a magyar miniszterelnök azt mondta: Az 1956. október 23-i események méltó folyománya volt 1989. október 23-a, amikor is kikiáltották a harmadik Magyar Köztársaságot, ő megkérdezte az '56-os hősöktől, - akik hitelesebb választ tudnak adni erre a kérdésre - , hogy ezt ők is így látják-e? A válaszuk egyértelműen "nem" volt, s szerintük még nem érkezett el az igazi rendszerváltás. Azt gondolom, hogy azoknak kell hinnünk, azokat kell útmutatóként megkérdeznünk, akik tettek ezért az országért, a vérüket hullajtották érte, akik nem politizáltak, és méltatlanul a háttérbe szorultak az elmúlt húsz esztendőben - mondta el dr. Zombor Gábor beszédében.

A polgármesteri szónoklat után Orgoványi István történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa részletesen ismertette az akkori eseményeket; majd a megjelent szervezetek helyezték el a megemlékezés koszorúit az emlékműnél.

Az október 23-i eseményekre emlékezett a város

Az 1956-os harcokban a titkosítás alól 1993-ban feloldott statisztikai adatok szerint 2652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el. A sebesültek száma magyar oldalon 19 226, míg szovjet oldalon 1540 fő volt. A forradalom következményeként kb. negyedmillió magyar hagyta el az országot, nyugatra menekülve. Október 26-án és 27-én az ÁVH-s katonák fegyvertelen tüntetőkre nyitottak tüzet több városban is, Kecskeméten 3 ember is áldozatul esett. Mindeközben sorra alakultak a városi forradalmi bizottságok, nemzeti tanácsok, munkástanácsok, míg máshol súlyos harcok robbantak ki a felkelők és az ÁVH között, így Kecskeméten is. A rendőrök számos helyen a forradalmárok mellé álltak az ÁVH-val szemben.

1989. október 23-án, a déli harangszó után a Magyar Köztársaság megbízott elnöke, Szűrös Mátyás kikiáltotta a köztársaságot a Parlament erkélyén. A Kossuth téren több százezer ember gyűlt össze a harmadik magyar demokratikus köztársaság kikiáltásakor. 1989. október 23-án, majd 1990-ben történt a köztársaság első demokratikus Országgyűlésének, kormányának, köztársasági elnökének, illetve a tanácsokat felváltó demokratikus önkormányzatoknak megválasztása.

Kecskeméten.hu galéria az október 23-i kecskeméti megemlékezésről:

Az ünnepi műsor forgatókönyvét Búti Csaba, Dominek Zsolt és Závori Erika tanárok állították össze, a Lovas Dániel és Balai Ferenc István: Kecskeméti ötvenhatos olvasókönyv című könyv alapján.