A második nap

Nyomtatóbarát változatOldal küldése ismerősnek
szeptember 10.
2009-09-10 19:13

12.45

 

Nem mondhatnám, hogy túl nagy lelkierővel keltem fel ma reggel.

Rá vettem magam, hogy egyek pár falatot. Lassan lement a nap fele és én csak egy üres cigis dobozzal szemezek. Szerencsére a tegnapi volt az utolsó két szál, így azt kell megállnom, hogy ne vegyek.

Kerestem ma már állást újságban és interneten is. Továbbra sincs semmi. Ha találok is állást és pályázok is rá, onnan semmi válasz. Ilyen ez.

Úgy döntöttem, hogy ma elmegyek futni.

 

18.30

 

Anyukámmal bementem a városba nézelődni. Kértem tőle pénzt cigire, nem adott... megmondta, hogy nem is fog adni.

Egy órája a közeli parkba mentem futni. Rettenetes, hogy mennyire nem bírta a szervezetem. Szerintem 5 percet sem futottam és már fulladtam.

Erőre kell kapnom, mert ez így nem mehet tovább.

Hazajöttem és most nézem a falat. Beszéltem a fél országnyira lévő nagy szerelemmel...nem kellett volna...csak önsanyargatás...de ettől nem fogom magam rosszabbul érezni...és azért sem fogok cigit szerezni. :)